Hány órát kell vezetnem, hogy forgalmi vizsgára mehessek?

Több idő a forgalomban- nagyobb rutin

Több idő a forgalomban- nagyobb rutin

A jogszabály szerint 30 órát – a forgalmi vizsgával együtt- és 580 levezetett kilométer is előírt. Lássuk a szabályokat kicsit részletesebben! Ahhoz, hogy valaki „B” kategóriás tanfolyamra jelentkezzen, be kell töltenie a 16,5 éves kort és alapfokú skolai végzettséggel (8 általános) kell rendelkeznie. A KRESZ vizsgát a 17. életév betöltése előtt 3 hónappal lehet legkorábban megszerezni, feltétele az egészségügyi alkalmassági is, illetve a szülői hozzájárulás 18 év alatt. Fontos azt is tudni, hogy az elméleti tanfolyam megkezdésétől számított 9 hónapon belül el kell menni elméleti vizsgára (az sem baj, ha sikertelen a vizsga), illetve 1 éven belül le kell tenni az elméleti vizsgát, különben a tanfolyam kezdhető elölről.

Rutinvizsga ma már nincs, ez azonban nem jelenti azt, hogy az oktató egyből a legforgalmasabb belváros útra viszi a tanuló vezetőt, tanpályán gyakoroltatja néhány (9) órát. A tanterv része az országúti és az éjszakai –sötétben való- vezetés is.

Az oktatók zöme (illetve a gyakorlat is ezt mutatja) egyetért abban, hogy egy átlagos tanuló számára a 30 óra nem elegendő a sikeres vizsgához. Ez idő alatt ráadásul – ha figyelembe vesszük a tanpályás gyakorlást, ahol nem sok kilométert tesz meg a tanuló-, az előírt 580 km sem teljesíthető. Illetve igen, ha forgalommentes, városból kivezető utakon nyomjuk a gázpedált. Ez azonban nem lehet cél, hiszen azt szeretnénk, ha a tanuló vezetők minél több váratlan helyzettel találkoznának, hogy később megállják a helyüket az utakon, se magukat, se másokat ne veszélyeztessenek. Sokszor szül vitát a tanulók/szüleik és az oktatók között annak eldöntése, hogy mehet-e a tanuló forgalmi vizsgára vagy nem.

Egy gépjárművezető szakoktatónak amellett, hogy a jármű kezelésére, a forgalomban való részvételre vonatkozó tudását átadja, megtanítja figyelni a tanulókat és arra, hogyan hajtsák végre jól az egyes manővereket. Mindezek mellett értékeli a tudásukat, és felkészíti őket a forgalmi vizsgára. Az oktatók tudják azt, milyen tudásszintet követel meg a forgalmi vizsga, de a tanuló tudásszintjével, magabiztosságával is tisztában vannak. Éppen ezért objektív javaslatot tudnak tenni azzal kapcsolatban, mikor mehet vizsgázni. Ha az oktatónak egy szemernyi kétsége is van afelől, hogy a tanuló vezető már megérett a forgalmi vizsgára, a szülő sem várhatja el az oktatótól azt, hogy a vizsgát javasolja.

Lássuk, melyek azok a leggyakoribb hibák amelyek sikertelen vizsgához vezethetnek:

  • ha közvetlen balesetveszélyt okozunk
  • ha nem biztosítunk a gyalogosnak elsőbbséget
  • gyorshajtás (főleg ha sebességkorlátozás van érvényben)
  • sikertelen parkolás
  • záróvonal átlépése
  • elsőbbség meg nem adása (jobbkéz-szabály)
  • helytelen besorolás (pl. egyirányú úton balra kanyarodás előtt),
  • szabálytalan iránytartás, kanyarodás

Sok esetben csak a figyelmetlenségből, vagy abból adódnak a hibák, hogy a tanuló vezető izgul. Ha magabiztos a tudása, kellő rutint szerzett ezeket le tudja vetkőzni és nagyobb eséllyel indul a forgalmi vizsgán.

Fontos, hogy mind a szülők, mind a tanulók bízzanak az oktatóban, értékítéletében, hiszen a célunk közös, jó sofőrként kerüljenek a nebulók az utakra!

Ha szeretnéd ellenőrizni tudásod, fusd át a vizsgabiztosok által is alkalmazott forgalmi vizsga minősítő lapot IDE KATTINTVA!

2018-05-03T08:21:01+00:00

Ez a weboldal sütiket használ.

Elfogadhatod, vagy elutasíthatod a sütik telepítését. Amennyiben elutasítod, előfordulhat, hogy a weboldal nem működik megfelelően. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatóban találsz.