Több idő a forgalomban- nagyobb rutin
A jogszabály szerint 30 órát – a forgalmi vizsgával együtt- és 580 levezetett kilométer is előírt. Lássuk a szabályokat kicsit részletesebben! Ahhoz, hogy valaki „B” kategóriás tanfolyamra jelentkezzen, be kell töltenie a 16,5 éves kort és alapfokú skolai végzettséggel (8 általános) kell rendelkeznie. A KRESZ vizsgát a 17. életév betöltése előtt 3 hónappal lehet legkorábban megszerezni, feltétele az egészségügyi alkalmassági is, illetve a szülői hozzájárulás 18 év alatt. Fontos azt is tudni, hogy az elméleti tanfolyam megkezdésétől számított 9 hónapon belül el kell menni elméleti vizsgára (az sem baj, ha sikertelen a vizsga), illetve 1 éven belül le kell tenni az elméleti vizsgát, különben a tanfolyam kezdhető elölről.
Rutinvizsga ma már nincs, ez azonban nem jelenti azt, hogy az oktató egyből a legforgalmasabb belváros útra viszi a tanuló vezetőt, tanpályán gyakoroltatja néhány (9) órát. A tanterv része az országúti és az éjszakai –sötétben való- vezetés is.
Az oktatók zöme (illetve a gyakorlat is ezt mutatja) egyetért abban, hogy egy átlagos tanuló számára a 30 óra nem elegendő a sikeres vizsgához. Ez idő alatt ráadásul – ha figyelembe vesszük a tanpályás gyakorlást, ahol nem sok kilométert tesz meg a tanuló-, az előírt 580 km sem teljesíthető. Illetve igen, ha forgalommentes, városból kivezető utakon nyomjuk a gázpedált. Ez azonban nem lehet cél, hiszen azt szeretnénk, ha a tanuló vezetők minél több váratlan helyzettel találkoznának, hogy később megállják a helyüket az utakon, se magukat, se másokat ne veszélyeztessenek. Sokszor szül vitát a tanulók/szüleik és az oktatók között annak eldöntése, hogy mehet-e a tanuló forgalmi vizsgára vagy nem.
Egy gépjárművezető szakoktatónak amellett, hogy a jármű kezelésére, a forgalomban való részvételre vonatkozó tudását átadja, megtanítja figyelni a tanulókat és arra, hogyan hajtsák végre jól az egyes manővereket. Mindezek mellett értékeli a tudásukat, és felkészíti őket a forgalmi vizsgára. Az oktatók tudják azt, milyen tudásszintet követel meg a forgalmi vizsga, de a tanuló tudásszintjével, magabiztosságával is tisztában vannak. Éppen ezért objektív javaslatot tudnak tenni azzal kapcsolatban, mikor mehet vizsgázni. Ha az oktatónak egy szemernyi kétsége is van afelől, hogy a tanuló vezető már megérett a forgalmi vizsgára, a szülő sem várhatja el az oktatótól azt, hogy a vizsgát javasolja.
Lássuk, melyek azok a leggyakoribb hibák amelyek sikertelen vizsgához vezethetnek:
- ha közvetlen balesetveszélyt okozunk
- ha nem biztosítunk a gyalogosnak elsőbbséget
- gyorshajtás (főleg ha sebességkorlátozás van érvényben)
- sikertelen parkolás
- záróvonal átlépése
- elsőbbség meg nem adása (jobbkéz-szabály)
- helytelen besorolás (pl. egyirányú úton balra kanyarodás előtt),
- szabálytalan iránytartás, kanyarodás
Sok esetben csak a figyelmetlenségből, vagy abból adódnak a hibák, hogy a tanuló vezető izgul. Ha magabiztos a tudása, kellő rutint szerzett ezeket le tudja vetkőzni és nagyobb eséllyel indul a forgalmi vizsgán.
Fontos, hogy mind a szülők, mind a tanulók bízzanak az oktatóban, értékítéletében, hiszen a célunk közös, jó sofőrként kerüljenek a nebulók az utakra!
Ha szeretnéd ellenőrizni tudásod, fusd át a vizsgabiztosok által is alkalmazott forgalmi vizsga minősítő lapot IDE KATTINTVA!